Valamelyik nap a boltban kezembe akadt egy konzerv májkrém, a kicsi kerek, és azt gondoltam milyen jó lesz ilyet enni, hiszen régen úgy szerettem, de sajnos csúnya meglepetés ért.

 Korábban akár magában is megettem, imádtam ezt a fajta májkrémet, de most, nagyon megundorodtam tőle. Az állaga habos; a szaga szörnyű, májra nem is emlékeztet; de mégis az íze volt a legnagyobb csalódás, olyan volt az egész mintha sós májlébe ázatott zsemlehéjat zártak volna a kis dobozba, a kutyának se mertem odaadni, ki is dobtam a kukába.

 Így csak később csillapíthattam étvágyam valódi finom májkrémmel, mikor este hazafele menet beugrottam a boltba csirkemájért, és elkészítettem magamnak a következő finomságot:

 Fél fej hagymát kevés olajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam fél kiló csirkemájat, amit kicsit fedő alatt, majd nélküle megsütöttem, még melegen robotgéppel összetörtem, és hogy krémes legyen kevertem bele a csirketepertő alól megmentett zsírból is (plusz sót, borsot, majorannát), mikor elég kenhető állagot vett fel, belekanalaztam egy zárható műanyag edénybe, és mire megvacsoráztam belőle a maradék pont kihűlt annyira, hogy betehessem a hűtőbe.

 Saját sütésű kenyérrel és ízetlen kényszerparadicsommal (a teszkóból) igazán jó lakoma volt.

 Gondolkodtam vajon mi lett a régi finom májassal, tuti telepakolták mindenféle adalékanyaggal, ami lehet fel sem tűnt volna, ha folyamatosan eszem, de így több év kihagyás után, elég nyilvánvaló, hogy „már ez sem a régi”.

 De sebaj, könnyen és gyorsan elkészíthető a fenti recept, bármilyen májból, csak mondjuk nem árt hozzá egy botmixer, ami nekem nem volt otthon, de így is sikerült.